Zsabó, az őrangyal

Nagyon szeretem a pamut vert csipkét, a klöplit, Igen látványos, romantikus stílusú, és gazdag, nemes felületet ad. Rávarrva, szegélynek, áttört mintában, virágnak.... szóval nekem bejön.
De méltán kedvelik mások is, akik mondjuk nem a "minimál"-ra esküsznek. Kicsit népies, kicsit szakrális is.
Az előző bejegyzésemben említettem, hogy az elmúlt napjaimat kitöltötte egy ilyen, csupa-csipke szett elkészítése - így született meg Zsabó:

Előszöt is készítek egy fejecskének való gombócot, (nyakkal) kártolt gyapjúból, vagy ha pici babának készül, aki vélhetőleg nyálban áztatja majd :))), akkor a könnyebb kezelhetőség kedvéért flízből (ez esetben az alaktartósságra igen-igen érdemes figyelni, mert a gyapjú hálásabb anyag!).,
Pamuttal vonom be, kötözéssel kialakítom az arc formáját, varrással az orrot, majd a bőrszínű dzsörzé következik.

A sapi egy csipkés körből áll.

A kis teste varrott, kicsit tömött, a kezei kemények.

A fejecske bevarrása után megszületett a mi kis manónk, tündérünk, őrangyalunk....

 -->